Mayer Kopár 2017 - különleges különc vagy "olcsó" másolat?
Van némi előnye, hogy ha az ember tart otthon 3-4 karton bort, például az, hogy mindig tud a hangulatának megfelelő tételt választani, ha inna valamit. Én ma este úgy voltam vele, hogy egy picit unom a nagy Kékfrankosozást, és valami radikálisan mást szeretnék. Miközben vizslattam a készletet, arra az elhatározásra jutottam, hogy hagyom még pihenni, érni a fiatal tételeket és így választottam ezt ki a 2017-es Mayer Kopárt.
A Kopár név elsősorban Gere Attila azonos* nevű bora által ismert, azonban ebben a meleg, déli dűlőben más bortermelőknek is van szőlőterületük. Ilyen például Mayer Márton, aki elkészítette a saját implementációját erre a Bordeaux-i házasításra. A név nem túl kreatív: Kopár. A palack természetesen bordói típusú, a karcsú, íves szélű címke számomra nem túl tetszetős, cserébe viszont jól megbújik Geréékhez hasonlatos papírcsomagolásban. Rutinos borfogyasztók bizonyára tudják, de azért leírom, Cabernet Sauvignon, Merlot és Cabernet Franc fajtákból készült házasításról van szó, melyet Barrique hordókban érleltek.
Különc típus vagyok, aki sokszor nem preferálja, és snassznak, sznobizmusnak, elcsépeltnek, tucatnak (és még sorolhatnám a jelzőket) éli meg az olyan dolgokat, mint a Gere Kopar és legbelül lázad ellene, éppen ezért is nem vettem még belőle eddig. Az Aldi polcain viszont ott figyelt ez a másik Kopár, a Mayer féle. Az ára nem volt épp olcsó, 5799 Ft-ért adták, gondolkodtam is rajta sokat, hogy megvegyem-e vagy sem. Addig-addig nézegettem a polcon, mire az utolsó palackokat leárazták, és így végül vettem belőle, de az akciós árra már nem emlékszem.
Színe sötét téglavörös. Illatában érett gyümölcsök jelennek meg, mint a szilva vagy a fekete ribizli, de egy leheletnyit ott van a vanília is. Szájban némi gyümölcs mellett leginkább a tannin dominál - a sok Kékfrankos mellett el is szoktam ettől, hogy valami ennyire összehúzza a számat, mellette a 15,5%-os alkohol fel sem tűnik, pedig ez elég magas. Az utóíz elég erőteljesen a Barrique-ről szól, a nagyon magas kakaótartalmú étcsokoládés jegyek intenzíven átjárják a szám, amit a 18-20 hónapnak köszönhet, melyet első- és másodtöltésű hordókban töltött.
Érdekes kettősség van bennem a bor kapcsán. Vacaknak, gyengének, hibásnak nem mondanám, nincsen benne semmi zavaró, kellemesen eliszogatom. Ugyanakkor nincsen benne semmi igazán érdekes sem amire felkapnám a fejem, hogy na, ez igen! A hordóban töltött idő nem tűnik kirívóan soknak ennek ellenére azt érzem, hogy a "barikkolás" itt most "ellopta a show-t". Egy kedves barátom sokat emlegetett barátját idézve: "a Barrique hordó uniformizálja a bort" - ez itt most abszolút igaz.
Így az írás végére illik megmagyaráznom a címadást is: valahol különcségnek élem meg, hogy nem a sokak által ismert Gere félét választottam. És mivel az "eredetit" nem ismerem, nincs összehasonlítási alapom, hogy ez a körülbelül fele annyiba kerülő bor mennyivel rosszabb (ha rosszabb), mint amaz. Különlegesnek annyira viszont nem különleges, hogy esetleg újból vegyek belőle, ha egy frissebb évjáratban újból kikerül az Aldi polcára.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése