print("Hello World"), avagy bemutatkozás

Ferdinánd vagyok, 31 éves, Sopronban születtem és élek. Nagypapámnak a hetvenes évek óta volt szőlője, és készített bort, Kékfrankos fajtát. Ennek ellenére az Ő borából sosem ittam, mivel Ő tartotta magát a törvényhez, így 18 éves korom előtt nem adott belőle, viszont mire én 18 éves lettem eljutott oda az igényszintem, hogy minőségi borokkal kívántam megismerkedni.

Kezdetben főképpen helyi borokkal ismerkedtem lokálpatrióta szemlélet mellett, és a vörösborokat kezdtem el favorizálni a legalább közepesen testes fajtákból, és ha nem vöröset ittam, akkor rozét. Később elkezdtem felfedezni az áruházak borkínálatát, keresve a minél jobb ár/érték arány. Egyrészt huszonévesen nincs is sok pénze az embernek, másrészt az 5000 forintos zenekari dobpakolós gázsival kezdtem 16 évesen ami megalapozta a pénzhez való viszonyomat. 

Idővel adtam némi teret a száraz fehéreknek, de nem túl sokat. Egy időben az volt a megállapítás, hogy a zöldesebb fajták, reduktívabb borok tetszenek, a sárgábbak illetve hordósok nem igazán. Mivel nyáron nem annyira adja a testes vörös, ilyenkor inkább fröccsöt ittam vagy valami hasonlóan friss fehéret.

A pezsgőt kifejezetten nem szerettem, és nagyjából a Hungária Extra Dry volt a legjobb, amihez volt szerencsém. Az volt bennem, hogy "utálom a pezsgőt, de még jót nem ittam". Aztán két éve elmentem egy Kreinbacher kóstolóra, és elvesztem.

Az utóbbi időben a rozé teljesen kikopott nálam a palettáról, egyszerűen nem ízlik, és csendes fehéret sem sűrűn fogyasztok. Kísérletezek a pezsgőkkel - nagyrészt a tradicionális palackos erjesztéssel - és megmaradt mellé a vörösbor. Még mindig az ár/érték arányt keresem, kifejezetten szeretek olyan borokat vásárolni amik úgy érzem kicsit többet érnek az áruknál, illetve szeretem az akciókat kihasználni.

Főleg magyar borokat fogyasztok, a pezsgőből pedig magyar és francia tételeket (Champagne vagy Crémant) veszek szívesen. Nem vagyok nagy bor-analitikus, nem érzem erősnek magamat abban, hogy különböző dolgokra utaló jegyeket találjak 1-1 borban vagy pezsgőben, sokkal inkább a hangulat a fontos, hogy jó-e inni azt az italt, vagy jobb esetben csak nem a stílusom, rosszabb esetben pedig el van rontva a bor, ami kifejezetten kihat az élvezhetőségre.

Írni régóta szeretek, blogoltam korábban különböző témákban különböző platformokon. Valamelyest bennem van az is, hogy neveljem a környezetemet, és örülök, ha sikerül embereket helyzetbe hozni aminek köszönhetően eljutnak az "aha-élményig", mint például gyerekkori barátom szalagavatóján a nagymamája Konyári Lolliense Merlotját kóstolva, vagy egy barátom Günzer Tamás Bocor Villányi Franc bora nyomán.



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Tavaszi borkóstoló

Két kiváló Soproni Kékfrankos: Kúria Sopron 2019, Jandl Missio 2021

Előhang - tavaszi borkóstoló